Több projektnél is sokat segít, ha a az adott piac Facebook csoportjaiban tag az ember, mert tájékozódhat a szakmai újdonságairól, párbeszédet kezdeményezhet érdekes témákban, segítséget kérhet a szakma nagyjaitól, illetve akár álláshirdetést is feladhatunk vagy éppen jelentkezhetünk is.Alapvetően azt lehet elmondani a Facebook csoportokról, hogy hasznosak, építő jellegűek és van létjogosultságuk. 100%-ig nem igaz, mert a magyar mentalitás – hungaropesszimizmus, dögöljön meg a szomszéd lova, másnak nem lehet igaza, “vótmá” – mindig visszaköszön.

Nem szimpatikus viselkedési formák a Facebook csoportokban

Hungaropesszimizmus

Még egyetemen hallottam ezt a kifejezést, ami szerintem az élet minden területén tapasztalható:

  • Vásárláskor beszélgetünk a pénztárossal és azt vesszük észre, hogy valahogy mindig negatív irányba fordul a beszélgetés: drágább lett ez, már x órája itt ülök és y még hátra van, sokkal kisebb lett, már be is sötétedett, mekkora ez a sor …
  •  Találkozunk egy ismerőssel, aki a “Hogy vagy?” kérdésre egy “Jól vagyok, köszönöm.”-mel válaszol, majd kezdődik a litánia, hogy az elmúlt x nap mi minden rossz történt vele.
  • Vállalkozóként elkészítek egy olyan tervet, ami minimál büdzsét és pár óra ráfordítást igényel, amire jön a válasz, hogy neki sose fog megtérülni, mert az ő célközönsége nem tudja kifizetni, nincs ideje egy nap 1 órát foglalkozni a cége marketingjével … és vagy még millió kifogás, ahelyett, hogy megoldást keresnénk.
  • Láttál már mosolygó magyar embert? Ne a barátaidra gondolj … a metrón, a boltban a sorban, a munkahelyeden? Ritka, mint a fehér holló igaz?

A lényeg, hogy a magyar alaptulajdonságként kódolva van a negatív hozzáállás, amelyet a szocializáció is tovább erősít. Természetesen a kivételek erősítik a szabályt, de látszik, hogy ez a tendencia meg fog változni.

Két galamb beszélget:

  • Apa, mi miért sz*rjuk le az emberek kocsiját?
  • Fiam, ennek egyszerű a magyarázata. Azért, mert az apám, a nagyapám és az ő elődeik is pont ezt tették. Ezért fogod te is.
  • Értem, akkor én is le fogom sz*rni az emberek kocsiját

Dögöljön meg a szomszéd lova

Sokszor hiába tudnánk segíteni valakinek nem tesszük meg, mert:

  • ő sem segített nekünk
  • velünk is ez történt, de más sem segített
  • jól esik látni, hogy más szenved
  • stb

Ezzel a hozzáállással az a baj, hogy nem vesszük figyelembe az alapvető szociális, morális szabályokat:

  • ha segítünk valakink önzetlenül, akkor lehet sose kapjuk vissza tőle, amit adtunk, DE mi van, ha igen (ezek a függőben lévő szívességek akár évekkel később is segítséget jelenthetnek)
  • ha önzetlenül segítünk CSAK azért, mert képesek vagyunk rá / megtehetjük, akkor már a saját gondolkodásunk is a jó irányba változtatjuk, illetve az az érzés, amit ilyenkor érzünk az felbecsülhetetlen

Ezekben a csoportokban nem egyszer tapasztaltam ezt a hozzáállást. Foglalkozzon a csoport marketinggel, grafikával, blogolással, fejlesztéssel, varrással vagy éppen álláshirdetésekkel mindenhol tapasztalható ez a hozzáállás.

Másnak nem lehet igaza

Sok csoport kiemelt szakértői/gurui úgy gondolják, hogy csak az lehet igaz, amit és ahogyan ők írják le (sok esetben a csoport létrehozó, adminjai – tisztelet a kivételeknek). Folyamatosan olvashatok az ilyen jellegű kommenteket, posztokat, mert minden csoportban vannak megmondó emberek, akik alapbeállítása: “az örök igazság őrzője vagyok”.

Marketinges alaptételeim

  1. Marketingesként azt tanultam meg legelőször, hogy az emberek felét bármilyen kommunikációval elvesztem, mert még arra sem képesek, hogy kattintsanak egy linkre. A maradék egy része kattints után veszik el. A fennmaradó hányad meg vagy utálja vagy imádja, amit írok/átadok. Tehát mindenkinek képtelenség megfelelni.
  2. A második pont az volt, amikor letettem a voksom egy szakember mellett és csak azt fogadtam el, amit mondott. Idővel rájöttem, hogy miért zárom ki a többi szakértőt, miért nem kombinálom a tudásukat? Sok témában átfedésben vannak. Ahány szakértő, annyi igazság, DE általánosságban mindenki téved. A valós problémákra sose volt és nem is lesz általános igazság. Az egyedi helyzetekre egyedi megoldással lehet csak sikeresen reagálni.

Egy jól működő szakmai közösségben teret kell engedni mások véleményének is, DE szem előtt tartva azt is, hogy annak véleménynek/álláspontnak van létjogosultsága. Ha nincs akkor sem szabad átcsapni személyeskedésbe, hanem szakmai vita keretein belül érvekkel alátámasztani a téves álláspontot. Ugyanígy kell eljárni a mienktől különböző, DE helyes álláspont megvitatásánál is. Tehát érvek és nem érzelmek alapján haladva pontról pontra.

“Vótmá”

A csoport méretétől és a tagok aktivitásától függően biztos megesik, hogy egy témát, egy cikket vagy egy képet többször is megosztanak a tagok. A legocsmányabb magatartás ilyenkor az, ha a csoport legaktívabb tagjai ezzel a kommentel nyitnak: “VÓTMÁ”. Legyen az ismétlés napokon belül vagy több hónap távlatából – ezzel a megnyilvánulással nem adnak hozzá a csoport értékéhez, nem támogatják az új tagok integrációját, sőt inkább bomlasztják azt. Természetesen lehetne keresni mielőtt az ember megoszt valamit, DE ki nem posztolt még hirtelen felindulásból? Aki még sosem az vagy hazudik (túl sok volt a Doktor House az elmúlt napokban) vagy annyira gyáva, hogy sosem posztolt csak beszél róla.

Miért baj egy ilyen komment?

  • Ha van moderáció, akkor valamelyik admin átengedte a posztot és ez nem a posztoló hibája, mégis ő kap egy virtuális megrovástű
  • Nem indulhat meg egy újabb beszélgetés a csoport más tagjai között (feltételezhető, hogy sokan nem kapcsolnak be értesítéseket és így lemaradtak az első posztról), illetve ha régebbi a “vótmá”, akkor az új tagok reakciójától fosztja meg a közösséget (több szem többet lát, ugye?)

Végezetül egy költői kérdés: TE hogyan éreznéd magad, ha egy friss posztod (neked újdonság) alá jönne a sok “vótmá”?

A csoportok méretüktől függően szelektálhatók (saját tapasztalatok alapján)

A csoportok mérete nagyban meghatározza, hogy mennyi poszt születik, viszont nem biztos, hogy a mennyiség a mérvadó, inkább a minőségre kell koncentrálni. Kisebb csoportok koncentráltabb tudás átadást tesznek lehetővé, viszont kisebb elérést biztosítana. A nagyobb csoportok esetében viszont a hasznos tartalom elveszhet a sok trash tartalom.

Más szintet képviselnek az titkos csoportok, amelyek vagy előfizetéshez kötöttek vagy szolgáltatás/termék megvásárlásához. Ezekben a csoportokban a szolgáltató csak olyan embereket enged a csoportba, akik már elkötelezettek felé, így már egy szűrőn átesett közösség épülhet. Természetesen a fizető ügyfelek is lehetnek a szakmai közösség trollja, de sokkal kevesebb plusz munkát jelentenek, mint a nyílt csoportok trolljai.

  • Túl kicsi csoport
    Mindig nehéz elindítani egy csoport, nehéz meghatározni a kereteket és olyan alapbázist kialakítani, amely sikeres lehet. Mivel bárki készíthet csoport végtelen mennyiségben, ezért ilyen mini csoportokból rengeteg van.  kb. 1.000 tagig, ebből 2-3 száz aktív

    1. Az cazért hozta létre, hogy később profitáljon belőle, DE nem biztos, hogy szakmailag elég képzett ahhoz, hogy a csoport hasznosan segítse a tagokat.
    2. Az admin érti a szakmáját és sikerül behívni a kapcsolati hálójából releváns embereket, ezért kicsit olyan érzést kell, hogy ez egy zárt klub
    3. Sikerül olyan alapokat megteremteni, hogy a tagok szakmailag érdekeltek a csoport sikerében és nyitottak az új tagok fogadására és oktatására
  • Közepes méretű, még kezelhető csoportok
    Ez a méret ideális – 2-10 ezer tag, ebből 1-2 ezer aktív, mert az aktív szakértők ki tudják szolgálni a laikusok/tanulni vágyók igényeit, illetve képesek szakmai párbeszédeket indítani és hasznos tartalommal megtölteni. Ezen felül elég nagy célközösséghez eljut az információ, így alapjaiban lehet megalapozni egy új generáció gondolkodását.

    1. A tagság magját a szakmabeliek alkotják nyitott szemlélettel, a többiek érdeklődő laikusok = rendszeres posztolás, hasznos tartalmak, ritka spam és nem oda illő tartalom
    2. A tagság magját a szakmabeliek alkotják, de saját igazukon kívül más nem létezik, a többiek érdeklődő laikusok = hasonló az előző csoporthoz, viszont minden egyedi megnyilvánulást kizárás jelent
    3. A tagság már itt teljesen felhígul és a szabályok ellenére minden bekerül a csoportba, kivéve hasznos szakmai tartalom
  • Nagy csoportok, amiknél már több admin sem képes betartatni a szabályokat
    10.000 tag felett már óhatatlanul is megtelik a csoport nem kívánatos elemekkel – hiába vannak szabályok, hiába vannak kérdések belépésnél – így az adminok feladatai nem a szakmai beszélgetések moderálását és azok indítását jelentik, hanem a nem kívánatos elemek eltávolítását. Több poszt, kevesebb hasznos tartalom. 

    1. Hiába bármilyen összetétel, hiába a szigor a csoport kezelhetetlenné válik és nem egy aktív szakmai támogató közösség lesz, hanem egy popcorn zabálós brazil szappanopera nézős kommentháborús cicaharc, elvétve hasznos tartalommal
    2. Valamennyire kezelhető aktív szakmai támogató közösség, ahol általában segítség kapható, DE mivel mindenki jobban tudja vagy a Google keresőt javasolja, kicsit olyan az érzést sugároz mintha mindenki gyűlölne a csoportban
    3. UTÓPIA: minden tag megbecsült, minden kérdésre választ kapunk, csak olyan posztok jelennek meg, amelyek hasznosak, csak olyan tagok csatlakoznak, akik ugyanazt képviselik, a csoport nem a saját reklámok miatt jött létre, illetve nem adunk el hirdetési felületeket sem és nincs előfizetés sem

Sikerült írnom egy hungaropesszimista cikket jókora panasz cunamival. Mindezek ellenére minden csoportban tag maradok, amíg

  • van hasznos tartalom,
  • tudok segíteni másoknak (egyre több kommentet írok)
  • van olyan tartalom, aminek a kommentjei olvasása közben én is zabálhatom a popcornt :D
  • megoszthatom a hirdetéseim
  • illetve tudnak segíteni, ha elakadok (ritkán kérdezek, kb akkor ha elfogyott az internet/a Google találatai)

A bejegyzés célja annyi, hogy ha elér elegendő embert, akkor változzon a csoport tagok és adminok hozzáállása a csoportokban és a való világban is:

  1. Figyeljünk jobban a másikra
  2. Gondoljuk bele abba, ha mi lennénk a másik helyében
  3. Segítsünk önzetlenül
  4. Fogadjuk el, hogy nincsenek általános igazságok, nincsenek általános helyzetek
  5. Empátia és kompromisszum nélkül az emberi kapcsolatok rövidtávon halálra vannak ítélve

Olvasnivaló