A targetálás az online kommunikáció egyik olyan eszköze, melyet sokan képesek elhanyagolni költségcsökkentés érdekében. E helyett inkább olyan portálokat választanak, melyek több embert érnek el, olcsóbban. Ez helytelen hozzáállás, hiszen így a célközönségünk csak kisebb hányadát csípjük meg – és több nem releváns személyhez juttatjuk el üzenetünket! A targetálás nélkülözhetetlen, egyik legfontosabb szempont az internetes tartalomkészítés esetében.

A célcsoport-képzés lényege, hogy kijelöljük a célcsoportunkat, és a megfelelő helyen és időben érjük el őket. Ennek érdekében azonosítjuk a felosztandó piacot – azaz, hogy hogyan viszonyul más vállalatokhoz és termékeikhez. Alapjában véve lehet az általános piacot célozni – és minden mással versenyezni, vagy csak a konkurens, hasonló termékeket áruló cégekkel folytatni versenyt. Ezután következik a szegmentálás, vagyis a piacot szegmentációs ismérvekkel még tovább daraboljuk.

Ez egyszerűnek hangzik, ám több szegmentációs ismérv létezhet, mint amit gondolnánk:

• demográfiai ismérvek (kor, tartózkodási hely, nem, jövedelem)
• attitudinális (érdeklődés, értékek)
• pszichológiai vagy magatartás/viselkedés alapú (böngészési és keresési előzmények alapján)
  • kikövetkeztetett érdeklődés
  • jósolt érdeklődés (hajlamosság)
  • impulzus (erős aktivitás a témában)
• kontextuális (site-szintű, rovat-szintű, tartalom-szintű: kulcsszó, címke)
• napszak szerinti
• run-of-network (targetálás nélküli network megjelenések)
• újratargetálás
• technológiai (számítógép típusú)
• társadalmi, gazdasági szempontok (iskolázottság, foglalkozás, jövedelem)

Hogyan célozzunk?

A demográfiai célzás korra, nemre, lakóhelyre szűkíti a célcsoportunkat. Ez általában egy-egy weboldalon megadott adat alapján történik, IP-cím vagy cookie által rögzített információkkal dolgozunk.

Az attitudinális targetálás az érdeklődési kör alapján történik. Ezeket főleg közösségi oldalakon tudjuk leszűrni, és ez alapján célozni. A különbség a demográfiaitól, hogy ezek következtetésen alapulnak és nem megadott információkon.

A kontextuális jellegű targetálással hasonló weboldalakon hirdetünk, mint amilyen a termékünk. Ennek előnye és egyben hátránya is lehet, hogy versengenünk kell a többi kontextuálisan célzott reklámmal.

Remarketing

Biztosan észrevettük már, hogy sokszor, ha rákeresünk valamire, akkor aztán napokig olyan hirdetéseket dobálnak fel nekünk különböző oldalak. Például, ha egy adott cipőt keresünk, akkor aztán sok helyen felbukkan hirdetésként is. Ez a pszichológiai vagy magatartás/viselkedés alapú targetálás, és a böngészési és keresési eredmények alapján szűri a célközönséget. Ezt gyakran kell frissíteni, szintén következtetés alapú.

A run-of-network (RON) targetálás valójában nem is targetálás, hiszen nem használja mélyrehatóan a célzást. A hirdetéseket a még eladatlan hirdetőfelületekre teszik ki minden fajta disztributálás nélkül, ez a legáltalánosabb hirdetési módszer.

Az újratargetálás jellemzője, hogy az online kommunikáció során a hirdetés egy sütit – cookie-t helyez el a felhasználó gépén, mely megjegyzi, hogy az illető találkozott-e már azzal a hirdetéssel, és ha igen, akkor hol. Ezt felhasználhatjuk a későbbiekben.

A technológiai típusú targetálás nem a tartalomra helyezi a hangsúlyt, hanem az időzítésre. Ezzel állítható be, hogy a gasztronómiai hirdetések ebéd körül jelenjenek meg, vagy az esernyőhirdetés borús hangulatú időben.

Összefoglalás

Ám, ahogyan azt a korábbi cikkben is említettük, hiába a sok szabály és pontos célzás, ha nem vagyunk elég kreatívak. Az is fontos, hogy folyamatosan ellenőrizzük, frissítsük a célközönségünk, akár nyissunk újak felé is! A targetálási fajták összekapcsolhatóak, sőt, ajánlott is összehangolásuk.