Ma már létezik olyan, hogy énmárka – azaz nem egy céget, egy márkát próbálok elsózni, hanem tulajdonképpen magamat teszem márkává. Schobert Norbi attól Schobert Norbi, hogy ő Schobert Norbi – akárhogyan is vélekedünk róla, ő mégis csak egy énmárkából alapított céget, és nem fordítva. De akadnak ennél sokkal pozitívabb példák is, köztük például Szirmay Gergő, a magyar vlogger/youtube-er, de Bihari Viki is hasonló cipőben jár, akár tudatosan alakult ez így, akár nem, s akár beismerik, akár nem.

Ők attól azok, akik a személyiségükkel hódítottak, az ember maga alkotja, azzal, amilyen hatást gyakorol másokra, ahogyan a többiek gondolkodnak róla, amit éreznek iránta. A jó és a rossz tulajdonságokkal együttesen.

Az énmárka nagyon jól alakulhat, ha sok hozzánk közel álló vállalkozás van, akik már csak a nevünk hallatán is bíznak a cégben – ezért kell ezzel nagyon óvatosan bánni. De szolgáltatások szempontjából is kiemelten fontos, Hevesi Kriszta például nem csak kiváló szakember, de remekül felépítette personal brandingjét is, így a szaktanácsadásnál kiemelt szerepet kap.

Mivel az énmárkaépítés a karrier céljaid megvalósítását szolgálja, az általános cél az, hogy a szaktudásod és szakmai tevékenységed kapcsolják a nevedhez – ezért az első lépés az, hogy pozícionáld magad a piacon.

Találd ki, milyen szerepet akarsz betölteni az emberek számára, milyen képet, értékeket képviselsz. Ezután szükség van a vizuális megjelenés kidolgozására is, azaz olyan állandó húzóerőkre van szükséged megjelenésedben, amikről állandóan eszükbe jutsz másoknak, pl. Amy Winehouse és hatalmas frizurája. Ehhez azonban ismerned kell az erősségeidet – csak úgy nem találhatsz ki magadnak értékeket, tudnod kell, hogy mire vagy képes. Ezután fogalmazd meg a céljaid, hogy mi az, amit el szeretnél érni az énmárkád felépítésével – lehet ez akár egy 5 éves terv is. Végül pedig pontozd az értékeid, hogy másokhoz képest milyen vagy, mennyire ismernek, mennyire egyszerű veled dolgozni.

Ne légy magaddal jóindulatú, csak realistán!