Erős felütés, tisztában vagyunk vele, viszont mindenképpen érdemes tisztázni azt, hogy mikor a cég hibája és mikor a munkavállalóé, ha kirúgás, közös megállapodással megszűnik a szerződés. Legyen ez a próbaidő alatt vagy már az azt követő időszakban (határozott vagy határozatlan idejű munkaszerződéssel). A cikk célja elsősorban a munkavállaló hibájából fakadó elbocsátások vizsgálata, az IT szektorra fókuszálva.
Először is azt szeretnénk tisztázni, hogy mi a cég motivációja, ha felvesznek egy új alkalmazottat. Az új alkalmazott legyen junior vagy junior szintű munkatapasztalat nem rendelkező.
Miért vehet fel ilyen munkavállalót egy cég?
- Nagy a verseny a munkaerő piacon és muszáj kisebb tudású, kezdő fejlesztőket is felvenni (aktuális helyzetben a kevésbé jó is jobb, mint a semmi)
- A cég rendelkezik képzési rendszerrel, amely során a kezdőkből a saját céljaiknak megfelelő fejlesztőt tudnak „gyártani” (hosszútávon gondolkoznak, befektetésként tekintenek a jelöltre)
- A felvételi eljárás során alkalmasnak találták arra, hogy önállóan is fejleszteni tudja magát, így a projektek során viszonylag kevés figyelmet igényel senior fejlesztőktől (bíznak az önállóságában és talpraesettségében, hogy a felvételével nem lassítja a munkát)
- Sok esetben a nagy számok törvényében bíznak X felvettből Y hosszútávon profitot termelő fejlesztő kerekedik ki (sok esetben a felvételi eljárás hibái miatt nem derül ki egy-egy jelölt valódi értéke, így ahol kétség merül fel, adnak egy esélyt éles környezetben)
- Pályakezdők, juniorok számára kiírt pályázatok támogatják az ilyen munkavállalók foglalkoztatását (pénzt spórolhat a cég)
Miért vállalhatnak meg a rosszul teljesítő fejlesztőktől?
- A gyengébb képességű jelentkező nem tudta teljesíteni a minimális elvárásokat sem (nem fejlődött, megakasztotta a fejlesztést, látványosan lopta az időt stb.)
- A cég belső képzési rendszerében nem teljesít megfelelően, így erőforrást foglal le = költséget termel (még akkor sem képes koncentrálni, amikor jelzik számára, hogy ez a további közös munka alapját képezi)
- A felvételi eljárás hibái csak addig tekinthetők relevánsnak, ameddig az alkalmazott meg tudja cáfolni az ott felderített bizonytalanságot pl. pontatlan – nem ér be munkakezdésre
- A nagy számok törvényének egyik alaptétele, hogy ha idővel nem bizonyítja be, hogy érdemes a maradásra, akkor újabb jelölteket kell tesztelni (az új jelöltek tesztelése csak akkor lehetséges, ha rendelkezésre állnak az eszközök, ezt a nem teljesítő foglalja, így a csere a megoldás)
- Pályázatok esetén nehezebb megválni a jelölttől, így ott megfelelő indoklás szükséges és több ideig is tart a folyamat pl. előre meghatározott minőségben kell teljesíteni – a teljesítmény előre lefektetett szempontok szerint értékelik és ha nem tudta megugrani, akkor felmondanak neki (többnyire itt már felvételkor is olyan személyt választanak, akivel hosszútávon tudnak tervezni, természetesen senki sem tévedhetetlen)
Miért fogalmaztunk ilyen erősen a címben?
Egy megtörtént példán keresztül szeretnénk szemlélteni, hogy a cégeknek milyen mentalitásra van szükségük, ha egy kevésbé tehetséges, rutinos junior szintű alkalmazottat vesznek fel.
Sorozatos felmondásokat nem értő jelentkező nyíltan elmondta, hogy miért csak 1-3 hónapokat tölt egy-egy cégnél:
- Az első cégnél már próbaidő alatt felmondtak neki, állítása szerint le kellett építeni a cégnél, mert rossz volt a negyedéves bevétel és az új alkalmazottakkal kezdi. Ugyanez a cég azóta is folyamatosan toborozza az új munkaerőt.
- A második cégnél már kitöltötte a próbaidőt, viszont onnan is elbocsátották kb. 1,5 hónap közös munka után. Ez a cég nem az általa ismert nyelven fejlesztett. Állítása szerint esélyt sem kapott arra, hogy megtanulja. Eközben a cég adott neki 1,5 hónapot, hogy az állítása szerinte junior tudásával hasznos tagja legyen a csapatnak. A telefonos érdeklődésünkre elmondták, hogy az önéletrajzban és a felvételi során beadott anyagok szerint a junior szint felső harmadába sorolták, viszont egyedül nem tudta becsatlakozni a fejlesztésbe, még a legegyszerűbb feladatokon is heteket rágódott. Fejlődés legcsekélyebb szikráját sem mutatva.
- A harmadik cégnél 3 hónap volt a próbaidő, de ezt sem töltötte ki, mert újra a munkakeresők táborát erősítette. Itt állítása szerint kipécézte a vezető fejlesztő és mindig a legnehezebb feladatokat osztotta rá. A valóság itt sem ez volt. A feladatokat, amiket kapott folyamatosan nehezedtek (a célja az volt, hogy a céges fejlesztési struktúrába beilleszkedjen és egy kis tanulással segítsége a termék elkészülését), egy talpraesett a munkájára igényes és szerető fejlesztő számára egyértelmű lett volna, hogy otthon is foglalkozni kell 1-2 órát a kódolással, hogy megüsse a junior szintet.
A cégek mindent megtettek, hogy a számukra hasznos fejlesztőt faragjanak belőle, viszont a junior szintű fejlesztő részéről nem látták a megfelelő motivációt és alázatosságot, így megváltak tőle. Ha most magadra ismersz, akkor TE vagy a szar. Ha ezt elfogadod ezt a tényt, akkor az első lépést meg is tetted. A következő bekezdésben pár tippet adunk, hogy mit tehetsz, hogy ezt el is érd.
Hogyan lehet minimális tudással bent maradni egy cégnél?
- Alázatos munkával – pontos érkezéssel és munkavégzéssel, nyavalygás helyett megoldás kereséssel foglalkozni, a munkaidőben csak a munkára koncentrálva
- Folyamatosan fejlődéssel – a cégtől kapott instrukció segítségével a leghatékonyabban kihasználva a munkaidőt
- Munkaidőn kívül önképzéssel – heti 5-10 óra extra kódolással már rövid időn belül látványos eredményeket lehet elérni
- Proaktív hozzáállással – nem azt mondani, hogy nem megy, hanem megoldást találni arra, hogy menjen, több alternatív lehetőséget megviszgálva
A cégek nem azt várják el, hogy hibátlan tudással rendelkezzen a jelölt, hanem azt, hogy ha szembekerül egy problémával, akkor azt először próbálja meg saját erőből megoldani. Legyen nyitott személyiség, adjon értéket a csapat munkájához, látszódjon rajta, hogy elkötelezett és szeretne fejlődni.
Sokan végeznek az egyetemmel vagy a „programozó gyárban” és úgy gondolják, hogy készen vannak a feladatra, pedig nem. Minimális tapasztalattal rendelkeznek, de horribilis fizetéseket kérnek, így sok esetben már be sem hívják őket. Ha mégis, akkor is kevesebb eséllyel indulnak, mint azok, akik a képzésük alatt extra időt töltöttek az önfejlesztéssel. Saját projektet készítettek vagy besegítettek más projektekbe, elmentek gyakornokoskodni vagy bármilyen oktatási rendszeren kívüli tevékenységgel képezték magukat. Ez a hozzáállásukban is meglátszik, hiszen az előbb leírt 4 pontot teljesítik.
Van két jó mondás, ami leírja a munkakeresés nehézségeit tapasztalati oldalról:
- „5 év tudását, 5 év alatt lehet megszerezni.” (tapasztalata csak akkor lesz az embernek, ha csinál is valamit)
- „Az az igazán jó szakember, aki minden hibát elkövetett már, amit lehet.” (már találkozott a hibával, így kellett megoldást is keresni rá, amivel meg is tudta oldani)
Összefoglalva:
- Ha nem vagy hajlandó képezni magad, akkor meg fogsz ragadni egy szinten.
- Nem fogadod meg a tanácsokat, amiket kapsz, akkor rossz irányba indulsz és elvesztegeted az idődet.
- Ha nem vagy alázatos a munkáddal kapcsolatban, akkor azt mások is észreveszik, aminek az lesz a következmény, hogy nem vesznek fel vagy fel is vesznek, akkor rövid lesz a munkaviszony.
- Ha nem tudod, hogy mit szeretnél, akkor nem tudsz tenni érte, ha nem teszel semmit, akkor felesleges leszel és ha felesleges leszel kirúgnak.
A cégek profitorientáltak, így számukra az a fontos, hogy a munkatársak pénzt termeljenek. Tisztában vannak az IT piac szűkös helyzetével, így sok esetben olyanokat is felvesznek, akik nem alkalmasak a munkára vagy még nem azok. Ha te az előbbi vagy, akkor neked azt tanácsolom, hogy kezdd el képezni magad, mert az utóbbi jelöltek miatt nem kapsz majd munkát vagy csak 1-2 hónapig. A HR-es munkatársak számára egyértelmű lesz, hogy nem a cégek hibája, hogy csak rövid ideig vagy nálunk, hanem a tiéd, így idővel 1-2 hónapos megbízásokat sem fogsz kapni.
0 hozzászólás